Vannak, akik azt hiszik, hogy egy gyerek, ha felnőtt lehet önálló és szabadon gondolkodó. Az igazság azonban az, hogy a gyerekek a szülőktől mintát és szemléletet kapnak a pénzről, vagyonról, befektetésről, hitelről. Ez a világlátás mélyen beléjük rögzül, és az életüket alapvetően meghatározza.

A gyermekpénzügyek kapcsán leginkább arra szeretnék rávilágítani, hogy a szülők hogyan adják át a vagyonra vonatkozó szemléletüket a következő generációnak.

Hasonlítsuk össze: Egy családban meghívják a szegény rokonukat. A gyereknek nem tetszik, mire a szülei azt mondják: „Ahol mi jól lakunk, ott mások is jól laknak.”

Más helyen az apuka este tanítja gyerekét: „A legfontosabb fiam az üzlet. Ha nincs pénz, nyomor van. Ha nyomor van, akkor züllés és bűnözés.”

Egy családban a gyerek otthon egymárkás cipőért küzd: „Dehát Máténak is ilyen van”, mire a gyermek anyja ezt mondja: Drága gyermekem, mindened megvan neked, Ne kívánd a másét!

Van, ahol a szülők pénze hónap közepére elfogy, és az azt mondogatják: Lányom, egy gazdag férfihoz menj feleségül, hogy eltarts bennünket öregkorunkra. A nyugdíjunkból éhen fogunk halni.

Más helyen pedig szintén nincs idő egymásra, mert több műszakban dolgoznak a szülők, kimerültek és ingerültek. Mégis azt mondják: Fiam, nem baj, ha szegény vagy, csak maradj mindig ember!

Folytathatnánk a sort milliónyi példával. A gyermekek elsősorban abból tanulnak, amit a szülők a hétköznapi helyzetekben mondanak. Mindegy, hogy valaki szegény, vagy gazdag. Ha a szülőknek a pénz az istenük, akkor a gyermeknek is ez lesz a minta, amit elsősorban követni fog.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.